Sokszor előfordul, hogy olyan nagy mennyiségű információt kell feldolgoznunk PHP-val ami már nem fér bele az olykor nagyon szűkös futási időkeretbe. Ekkor praktikus szétbontani a feladatott több részfeladatra és ezeket a részfeladatokat egymás után végrehajtani. A célom az volt, hogy készítsek egy icipici kis AJAX-os példarendszert a probléma megoldására. Lássuk mi kell ehhez.

Először is szükségünk lesz egy jófajta JavaScript keretrendszerre, hogy ne kelljen feltalálnunk a meleg vizet. Én a JQuery-t választottam, mivel azt jól ismerem és használom már régóta. Lesz két fájlunk. Az egyik ami mutatja, hogy éppen hol tartunk és tartalmazza a kliens oldali programrészeket. A másik lesz a tulajdonképpeni PHP, ami a feldolgozást végzi.

Nézzük az első fájlt, melyet nevezzünk index.html-nek

Mint látható három div elem van. Az első mutatja meg nekünk grafikusan, hogy éppen hol tartunk. Maga a div egy egyszerű kis téglalap ami rendelkezik egy szép elegáns fekete kerettel. Ebben van egy kék hátterű másik div, mely a csíkot fogja húzni. Kezdeti mérete nulla, hisz még nem tartunk sehol sem.
A második, slider_info azonosítójú div fogja tartalmazni azt a szöveges információt, hogy éppen hol tartunk és mennyi van még hátra.
A harmadik div elembe pedig a PHP-től jövő üzeneteket foguk megjeleníteni. Itt láthatjuk, hogy mi az amit sikerült és mi az amit nem sikerült megtennie a scriptünknek.
Nézzük a JavaScriptet!

Természetesen a működéshez szükségünk lesz még a JQuery függvény könyvtárra is. Nézzük a kódot részletesen.

Itt annyit csinálunk, hogy beírjuk az információs div-be, hogy éppen hol tartunk és mennyi az összes feldolgozandó rekord. Felhívnám a figyelmet itt és most, hogy ez egy olyan mintakód, mely pusztán a működés bemutatására szolgál. Nincs benne semmifajta hibakezelés. Nem vizsgáljuk, hogy sikerült-e a lekérés, jött-e egyáltalán adat és ha jött az megfelelő-e.

Beállítjuk a kék sáv szélességét. A számítás egyszerű. A befoglaló div hosszát annyi részre osztjuk ahány feldolgozandó rekordunk lesz, majd ezt a számot megszorozzuk azzal a számmal, mely jelzi mennyi adatot dogloztunk már fel. A műveletek fordított sorrendje egy rég elfeledett a gépi kódú programozást idéző egész számos aritmetika nyomait idézi.

Kiíratjuk a kapott üzenetet. A friss üzeneteket mindig a többi végére szúrjuk be.

Amennyiben nem végeztünk, újra elindítjuk ezt a szép asszinkron folyamatot. Ha már minden elemet feldolgoztunk, akkor szép zöldre állítjuk a csíkot, hogy tudjuk a feldolgozás befejeződött.

Végezetül nézzük a PHP fájlt.

Az első természetesen az, hogy betöltjük az adatbázis kapcsolódásához szükséges részeket, ezt itt nem részletezem. A $limit változóba beállítjuk, hogy egy akció során egyszerre hány rekordot szeretnénk feldolgozni.

Ezután lekérdezzük, hogy hány rekordunk lesz összesen.

Természetesen az itt látható sql lekérdezés nem egy teljes értékű használható kód, csak egy minta. Az esetek nagy részében elégséges, hogy a rekordok lekérdezésére szolgáló query-ben ($sql) kicseréljük a SELECT és FROM közötti részt a következő kódra: " COUNT(*) as db ". Ne felejtsük el azonban, hogy egy "bonyolultabb" lekérdezésben, ahol pl. GROUP direktívát használunk, vagy egy másik al-lekérdezés eredményét ez nem lesz elég. Ott le kell ülnünk és átgondolnunk, hogy mely lekérdezés fogja a megfelelő eredményt adni. Miután ez megvan lekérdezzük az egyetlen egy rekordot és a kapott eredmény egyetlen egy oszlopát beletöltjük az $ossz változóba.
Ezek után jöhet a megfelelő szelet amit feldolgozunk.

Látszik, hogy csak egyszerűen hozzárakjuk a LIMIT záradékot a megfelelő paraméterezéssel. A kezdő rekord számát ($_GET['id']) az AJAX-os alkalmazástól kapjuk, ezért ezt típus kényszerítjük, ezzel elkerülve az esetleges felhasználótól érkező trükkös hibákat. A $limit paraméter ugyan a saját kódunkból érkezik, de biztos ami ziher arra is rárakjuk a típuskényszerítést. Erre azért van szükség, mert lehetséges, hogy egy óvatlan pillanatban egy ügyes kis függvénybe helyezzük el ezt a kódot és akkor már nem a mi kódunkból, hanem a felhasználót érkezik majd ez a paraméter is. Mindenképpen érdemes azonban megszokni azt, hogy bármely SQL lekérdezés összerakásánál a változókat vagy escape-eljük, vagy típus kényszerítjük. Ez nem véd meg minket minden esetben az SQL-injection támadások ellen, de az alap hibákat ki tudjuk ezzel küszöbölni.
Ezek után kiderítjük a következő adag kezdő rekordszámát.

Amennyiben a lépésszám ($limit) nem osztója az összes elem számának ($ossz) akkor természtesen az utolsó etapban a következő adag kezdő rekordszáma nagyobb lesz mint az összes elem száma. Ebben az esetben beállítjuk az $id-t az utolsó rekord utánra, így jelezzük a JavaScript függvényünknek, hogy véget ért a feldolgozás.
Most következzen kódunk legkidolgozatlanabb része.

Végigmegyünk az eredmény halmazon és feldolgozzuk. Itt küldhetünk E-mail-t, konvertálhatunk fájlokat, végrehajthatunk bonyolult lekérdezéseket stb.
A végén pedig kiírjuk a válaszunkat.

Természetesen ez sem egy tökéletes kód. A legfontosabb, hogy a $message változó nem tartalmazhat soremelést, csak '\n' karakterpárost. Figyelj ezt úgy tudod PHP-ben szöveges változóba beletenni, hogy dupla visszaperjelet használsz! A kódból talán kiderül az is, hogy aposztrófot (') sem túl egészséges használni, azt is csak escape-elve tegyük bele az üzeneteinkben.

Remélem hasznos volt ez a kis szösszenet, egészségetekre.